Ülsz a parton, a bot spicce végre megmozdul, és pár perc izgalom után a kezedben tartod azt a halat, amire órák óta vártál. Ilyenkor ösztönösen nyúlsz a telefonodért vagy a fényképezőgépedért, hiszen szeretnéd elmenteni a pillanatot. A Horgászat és természetfotózás: 7 profi trükk, amivel élethűen örökítheted meg a zsákmányt anélkül, hogy megzavarnád a vízpart nyugalmát című bejegyzésemben pontosan ehhez adok tanácsokat. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a kapkodás közben tönkreteszik a nyugodt légkört, vagy ami még rosszabb, feleslegesen hosszú ideig kínozzák a halat a fotózással. Pedig egy kis felkészüléssel gyorsan és etikusan készíthetsz olyan képeket, amikre évek múlva is büszkén tekintesz vissza.
A vízparton nincs idő próbálgatni a beállításokat, miközben a hal a kezedben vergődik. A technika nem helyettesíti a gyakorlatot, de ha előre tudod, mit hova állíts, a fotózás pillanatok alatt megvan. A gyorsaság nemcsak neked kedvez, hanem a halnak is, hiszen minél kevesebbet tölt szárazon, annál nagyobb az esélye az épségben történő visszaengedésnek.
A fényképezőgép vagy a telefon mindig legyen egy könnyen elérhető, vízálló tokban vagy táskában. A horgászhelyed közelében alakíts ki egy biztos pontot a felszerelésnek, ahonnan egy mozdulattal felkaphatod.
A legtöbb horgász sajnos háttal a napnak fotózkodik, amiből csak ellenfényes, sötét foltok lesznek. Próbáld meg a napot oldalról vagy hátulról érkező fényforrásnak használni, így a hal pikkelyei szépen megcsillannak a képen. A természetesség a legfontosabb, ne próbálj beállított stúdiófotókat készíteni a vadonban.
A természetfotózás lényege a tisztelet. Amikor egy élőlényt fotózol, a te kényelmednél fontosabb az ő védelme. A horgászetika és a jó fotók egyáltalán nem zárják ki egymást, sőt, a legszebb képek azok, ahol a hal épen és egészségesen kerül vissza a vízbe.
A halak bőre rendkívül érzékeny, a száraz talajon vagy a köveken való fektetés súlyos sérüléseket okozhat nekik. Mindig használj pontymatracot vagy egy nedvesített előkészített felületet. A legjobb, ha a halat a vízfelszín közvetlen közelében, vagy sekély vízben tartva fotózod, így a környezete is természetes marad.
Sokszor egyedül horgászunk, és ilyenkor jön jól egy kisebb, hordozható állvány. Ezzel a technikával profi hatást érhetsz el anélkül, hogy segítségre szorulnál. Beállíthatod a fókuszt, majd a halat a víz közelében tartva, a távirányítóval vagy időzítővel elkészítheted a felvételt. Ez azért is kiváló, mert így a hal kevesebb emberi érintéstől szenved.
A vízpart csendje kincs, amit egy hangos, türelmetlen fotózással könnyű megtörni. Ha figyelsz a részletekre, a környezeted észre sem veszi, hogy épp egy kisebb fotózást bonyolítasz le.
A vaku megzavarhatja a közelben lévő állatvilágot, és gyakran csúnya, természetellenes tükröződést okoz a hal pikkelyein. Inkább használd a természetes szórt fényt, vagy emeld meg egy kicsit az ISO értéket a kamerádon. A természetes fényekkel készült fotók sokkal lágyabbak és élethűbbek lesznek.
Ne akard megrendezni a tökéletes pillanatot. Amikor a hal a kezedben van, az mozgásban van, lélegzik, és természetesen reagál. Ha hagyod, hogy a hal természetes mozdulatait örökítsd meg, a képek sokkal élettel telibbek lesznek. Ne feszülj rá arra, hogy a hal szája nyitva legyen, vagy a uszonyai tökéletesen álljanak, az életszerűség az igazi szépség.
A horgászat és a fotózás összekapcsolása egy remek módja annak, hogy még közelebb kerülj a természethez. Ha ezeket a trükköket betartod, nemcsak a zsákmányról készítesz kiváló emlékeket, hanem a tóparti nyugalom is megmarad körülötted. A horgászat nem verseny, és a fotózás sem az, így érdemes ezeket a tevékenységeket a türelem és a tisztelet jegyében űzni. Legközelebb, amikor a vízparton ülsz, gondolj ezekre az apróságokra, és meglátod, mennyivel jobb élmény lesz a nap végén visszanézni a készített fotókat.